GIMEX 30 Jubileumi sorozat 7. rész

A GIMEX-Hidraulika Kft-t harminc évvel ezelőtt, 1993-ban alapították Győrben. A kezdetben külkereskedelmi tevékenységet folytató családi mikrovállalkozás az alapító Görcs Imre nappalijából indult. Ma 25 fővel, gépipari elemek B2B értékesítésével és a kapcsolódó szerviztevékenységgel foglalkozik. A generációváltással megújult a cég, ám több munkatársunkat fűzi évtizedes kapcsolat a Gimexhez, akik maguk is szemtanúi voltak a vállalkozás fejlődésének. Jubileumi sorozatunk hetedik részében Szántó Norbert műszaki tanácsadó mesél a saját gimexes tapasztalatairól.

1. Milyen volt a felvételi elbeszélgetésed? Mire emlékszel?

Sz. N.: Hosszú állásinterjú volt Imrével, de úgy gondolom, ő éppen ezzel az alapossággal alapozta meg a cég sikerét. Korábban is jelentkeztem már a Gimexhez, de akkor éppen nem volt szabad pozíció; aztán egyszer csak kaptam egy telefont Imrétől, hogy azonnal fáradjak be állásinterjúra… Szerintem ő már akkor eldöntötte, hogy felvesz. A találkozón részletesen megmutatta az egész céget, az utolsó zugig, alaposan kifaggatott, közben rengeteget mesélt, sztorizott.  

2. Milyen volt az első munkanapod a Gimexnél?

Sz. N.: Nem is annyira az első nap maradt meg bennem, sokkal inkább az, hogy az első egy év nagyon nehéz volt. A betanulásra mindössze tíz napom volt az elődömmel, úgyhogy mondhatom, hogy gyorstalpaló volt… Rögtön a mélyvízbe dobtak, csupa „régi motorossal” kerültem egy csapatba, hatalmas mennyiségű információ és tudás zúdult rám. Amikor bevezettek az egykori hidraulika szaküzlet csavarzat részlegére, hogy álljak át az egyik típusú menetről a másikra, eleinte csak néztem, mint a moziban… Nem beszélve arról, hogy a tapasztalt szakiknak és partnereknek ki kellett vívnom a megbecsülését.

Minden új volt, mert bár általános gépszerelésben és karbantartásban volt gyakorlatom, a hidraulika speciális terület. A kezdeteket nagy kihívásként éltem meg, és csak a második év után éreztem, hogy már tudok valamit. Még most, tizenegy év után is érnek kihívások, a rutinfeladatok mellett mindig van olyan, amelynek kapcsán újat tanulok.    

3. Hol volt az első helyed/íróasztalod?

Sz. N.: A szaküzletben, elöl-középen, az akkori szaküzletvezető és a munkahenger alapanyagot értékesítő kolléganő között dolgoztam. 

4. Mi volt az első komoly feladatod, amivel megbíztak?

Sz. N.: Egy proporcionális szelep beszerzése Amerikából. Újdonság volt, mint termék, ráadásul három pénznemben – forintban, dollárban és euróban – bonyolódott az üzlet, mindent rengetegszer át kellett számolnunk. Bonyolult ügylet volt, de mára sok hasonló projekten vagyok túl. 

5. Mi a legkedvesebb emléked a Gimexnél?

Sz. N.: Egy konkrét emlék nem jut eszembe, de a csapatépítő bulik mindig jól sikerülnek! Mindegyik egy kicsit más, legutóbb például érdekes volt belekóstolni a golfba és kipróbálni, milyen helikopterrel utazni. Az idő is csodálatos volt, a programot pedig az utolsó pillanatig titokban tartotta a vezetőség.     

6. Mi volt az a nagy tapasztalat, amelyet a Gimexnél szereztél?

Sz. N.: Az élet egy iskola, ahol folyamatosan tanulni kell, én is ezt teszem. Az évek során kitanultam a hidraulikát, bár soha nem merném határozottan állítani, hogy már mindent tudok. Nem tudom, mi lenne az a tudásmennyiség, amelynek birtokában ezt bátran kijelenthetném, de úgy gondolom, kell is némi alázat az embernek a munkájához. 

7. Mi volt a legnagyobb változás, amelynek szemtanúja voltál?

Sz. N.: Mint szerintem minden régi motorosnak a cégnél, számomra a munkafolyamatok digitalizálása, avagy a vállalatirányítási rendszerre való átállás volt a legnagyobb váltás 2013-ban. Nehezítette a dolgomat, hogy amikor idekerültem, még a korábbi számlázó- és raktárprogramot használta a cég, így egyszerre tanultam az új és a régi rendszer kezelését is.  

8. Mire vagy a legbüszkébb az eredményeid közül?

Sz. N.: Talán arra, hogy tapasztalt, rutinos partnerekkel sikerült bizalmat építeni és a szakmai elismerésüket kivívni. Amikor először tudatosult bennem, hogy egy ilyen cég kikéri a véleményemet és számít a tanácsaimra, a szaktudásomra, az nagyon jólesett. Szerencsére ma már ez mindennapos.

9. Egy rövid, mulatságos anekdota, amit megosztanál…?

Sz. N.: Nem mesélek, mert ilyenkor valaki mindig megsértődik…! 

Folyt. köv.

Vajon ki lesz a következő gimexes, aki legközelebb válaszol a kérdésekre...?

>>Tovább a GIMEX 30 Jubileumi sorozat 6. rész